Pölöskéről / Régészeti örökség

Régészeti örökség

Régészeti örökség

Mint hazánkban annyi felé, Pölöskéről is Rómer Flóris tudósított először régészeti emlékekről. 1863-ban felkereste a vár és a kolostor maradványait. 1886-ban a Szévíz-csatorna mélyítésekor egy agyagedénybe elrejtett késő bronzkori bronzkincseket találtak. Gróf Széchenyi Béla ajándékaként a lelet nagyobb része a Magyar Nemzeti Múzeumba, kisebbik része pedig a szombathelyi múzeumba került. Az ugyanezen munka során napvilágot látott római kori bronz tőrhüvelyt és további tárgyakat a Sopron Megyei Régészeti Társulat gyűjteménye kapta meg ajándékba. A biztató kezdetek után sokáig nem értesülünk újabb pölöskei leletekről. Az 1950-es években régészeti megfigyelés nélkül végzett tőzegkitermelés során előkerült leletek egy része bekerült a zalaegerszegi múzeumba.


A terület rendszerességre törekvő kutatása néhány elszigetelt helyszíni szemle, terepbejárás után 1989-ben kezdődött meg, ekkor és 1990-ben a tervezett régészeti topográfia előkészítéseként H. Simon Katalin és Horváth László András a falu határának felszíni kutatására alkalmas területeit bejárva ötvennél több lelőhelyet fedezett fel, és vitt térképre. Kiemelkedő jelentőségű eredmény a középkori templom és a mezőváros feltárása, amelyet Kvassay Judit végzett el 1994-1998. között, részben pölöskei vállalkozók szponzorálásával.
Jelenleg 56 térképen ábrázolható pölöskei régészeti lelőhelyet ismerünk.  A település közigazgatási határain belül két, külön rendeletben régészetileg védetté nyilvánított lelőhely található, az Ördögvár és az egykori kolostor. A településre és felszíni kutatásokra alkalmas területeken a lelőhelyek nagyon sűrűn helyezkednek el, ezért a jövőben csak kevés teljesen új lelőhely felbukkanása várható. A már ismert lelőhelyeken újabb leletek előkerülésére és kiterjedésének növekedésére viszont bármikor számíthatunk. Tekintve, hogy a temetők helyét felszíni kutatásokkal általában nem lehet megtalálni, a pölöskei földben még legalább tucatnyi olyan temetkezési hely rejtőzik, amelyeknek felfedezése csak földmunkákkal várható.
A Pölöske község területére eső nyilvántartott és azonosított lelőhelyek kivétel nélkül patakvölgyekből kiemelkedő lejtőkön, dombokon, illetve vizenyős területeken helyezkednek el.


A nyilvántartott lelőhelyek legnagyobb része külterületre esik. Ezek többsége szántó, vagy legalább részben szőlő, kert, így régészeti szempontból veszélyeztetett. Az erdőben található lelőhelyek, lelőhelyrészletek jelenleg nem veszélyeztetettek, azonban bármilyen földmunkával járó erdészeti tevékenység súlyos károsodást okozhat.
Belterületre vagy részben beépített területre csak három lelőhely esik, amelyek a fokozott emberi tevékenységek károsító következményeinek vannak kitéve. Szükséges lenne a fokozott régészeti védelemre tett javaslat megfontolása a község Nagy-hányások nevű határrészébe eső lelőhely, a Pölöskei-erdő – Tibor allé nevű és a Basa-halom nevű lelőhelyek esetében. A két előbbi (Nagy-hányások, Tibor allé) helyen 20-22 halomból álló halomsírcsoport, az utóbbi (Basa-halom) helyen pedig magányos halom van az erdőben.
Habár ezeken a lelőhelyeken még nem volt régészeti feltárás, a más helyeken végzett kutatások alapján biztosra vehető, hogy a halmokat római kori temetkezések fölé emelték.
Több lelőhely esetében megállapítható annak veszélyeztetettsége és hosszú távon való károsodása.




« Vissza az előző oldalra!

Elérhetőségek

Pölöske Község Önkormányzata

8929 Pölöske,
Petőfi u. 115.
Telefon: +36-92/562-005
Pölöske Község Önkormányzata - Magyar